Tohalas arrabiata tészta

Tohalas arrabiata tészta

 A tonhalas arrabiata (vagy ahogy sokszor emlegetik: Pasta al Tonno all’Arrabbiata) az az étel, amihez akkor nyúlunk, amikor a hűtő kong az ürességtől, de a lelkünk valami éttermi minőségre vágyik. Az arrabbiata szó olaszul szó szerint azt jelenti: „mérges”. Az elnevezés a bőségesen adagolt chilitől kipirosodott arcra utal.

Ez az étel azért zseniális, mert a kontrasztokra épít: A paradicsom édeskés sava, a chili tüzes ereje, a tonhal sós tengeri aromája és az olívaolaj selymessége az, ami összefogja ezeket a ízeket.

Először Olaszországban kóstoltam ilyen tésztát. Kerestem egy olyan kis “kockásterítős” éttermet, ahova az olaszok is beülnek és nem túristáktól roskadozik. Figyeltem miket rendelnek, de nem tudtam elképzelni, hogy egy ilyen egyszerű étel is tud olyan mély ízeket hozni, amit majd évek múltán is megemlegetek. Azóta, amikor otthon készítem, a fokhagyma illata mindig visszarepít abba a kockás terítős, hangos olasz estébe.

Milyen tésztát válasszunk?

Bár otthon bármivel megehetjük, az olasz etikett szigorú:

1. Penne Rigate: A klasszikus választás. A bordázott felület (rigate) és a cső belső ürege valósággal „csapdába ejti” a darabos tonhalas mártást.

2. Spaghetti: Ha szaftosabban szereted, a hosszú szálak köré gyönyörűen feltapad a paradicsom.

3. Fusilli: A spirálok közé minden apró chili- és tonhaldarab beszorul, így minden falat ízbomba lesz.

Hol lehet elrontani?

A fokhagyma megégetése: Ha a fokhagyma barnára sül, megkeseríti az egész szószt. Csak addig pirítsd, amíg elkezded érezni az illatát (kb. 30-60 másodperc)!

A tonhal túl korai hozzáadása: Ha túl sokat főzöd a tonhalat a paradicsomban, a hús szétesik szálaira és “kiszárad”. A végén add hozzá, hogy szaftos maradjon.

A tészta túlfőzése: Mindig al dente! A tészta a szószban is puhulni fog még egy kicsit, ne hagyd, hogy elázott csirizzé váljon.

A főzővíz kiöntése: Soha ne öntsd ki az összes vizet! Egy merőkanálnyi keményítős főzővíz teszi a szószt krémessé, ettől fog “tapadni” a tésztára.

Tárolás, fagyasztás és melegítés

Tárolás: Hűtőben, légmentesen lezárva 2 napig eláll. A tészta sajnos beszívja a szaftot, így másnapra kicsit szárazabb lehet.

Fagyasztás: A szószt magában bátran fagyaszthatod (akár 3 hónapra is). A kész, tésztás ételt nem javaslom fagyasztani, mert kiolvadás után a tészta állaga élvezhetetlen lesz.

Újramelegítés: Ne mikrózd, ha nem muszáj! Serpenyőben, egy löttyintésnyi vízzel vagy paradicsomlével rázd össze, hogy visszakapja a szaftosságát.

Tálalás és Variációk

Szedd mélytányérba, a tetejére szórj frissen vágott petrezselymet. Egy extra csepp hideg olívaolaj a tetejére csodákat tesz.

Fontos szabály: Olaszországban a halas tésztára nem tesznek sajtot (parmezánt)! De ha te imádod, senki nem néz oda… 😉

Variációk a receptre:

Putanesca-irány: Dobj bele egy evőkanál kapribogyót és fekete olajbogyót.

Frissítő változat: A legvégén reszelj rá egy kevés citromhéjat, ez hihetetlenül feldobja a tonhal nehézkesebb ízét.

Zöldesített: Adj hozzá egy marék bébispenótot a legvégén, épp csak amíg összeesik.

Ez az étel a bizonyíték rá, hogy 30 perc alatt is lehet olyat alkotni, ami után mindenki megnyalja mind a tíz ujját. Főzésre fel!

A főzéshez a kedvenc Barilla tésztáim közül rendeltem az allegróról. További fantasztikus tészta recepteket találsz, ha tovább böngészel oldalunkon.

A legtöbb receptünk mögött van egy kis közösség is, ahol megosztjuk a hibákat, tippeket és fejlesztéseket. Ha szeretnél csatlakozni Facebook oldalunkhoz, itt találsz minket.

Az oldalon található egyes hivatkozások affiliate linkek lehetnek, amelyek vásárlás esetén kis jutalékot biztosíthatnak számunkra, extra költség nélkül számodra.